Szolgáltatásaink

A VIDEOKONTROLL a terménytömegen áthaladó forró levegő hőmérsékletét méri a teljes felületen (az összes kilépőnyílásban), a kilépés pillanatában, ezáltal ellenőrizhetővé téve a szárítási folyamatot. Alkalmas a Petkus, Riela, Stela, Bábolna, Bonfanti, KWA, Sirokkó, Cimbria, FAO, Tornum stb. szárítótornyok védelmére, akár több száz mérési ponttal, az adott tornyon lévő kilépőnyílások számától függően. A szemestermény-szárítók felügyeleti rendszere, az üzembiztonság fokozására, az energetikai hatékonyság növelésére. A legmodernebb számítástechnikai eszközök és megoldások felhasználásával, az üzemeltető számára fontos, eddig rejtett információk válnak láthatóvá (pl.: a szárítóban áramló terménytömegek eltérő haladási sebessége, termény elakadások).

Az eljárás és a berendezés szabadalmaztatási eljárás alatt áll.

4. generációs Videokontroll

4. generációs Videokontroll

Az eredmény: milliós megtakarítás

A VIDEOKONTROLL által mért értékek alapján optimalizálható a szárító működése, mellyel milliós nagyságrendű konkrét megtakarítás keletkezhet évente. Pontosan megfigyelhetők az eltérő sebességgel haladó terményoszlopok, így hatékonyan elkerülhető az alul szárítás, a túlszárítás és felderíthető az elakadás. Mindez energia megtakarítással és a termény beltartalmi értékének javulásával jár, miközben a termény raktározhatósága is javul.

  • Jól raktározható termény, a nedvesen ürített tömeg kiküszöbölése révén.
  • Jobb szárító kihasználás, növekvő teljesítmény a túlszárítás megszüntetésével, az eddig túlszárított tömeg gyorsításával, a jobb vízelvonási képességű felület jobb kihasználásával.
  • A termény beltartalmi értékét maximálisan óvó technológia, nincs túlszárítás.
  • Homogén nedvességtartalom a kitároló rendszer bármely pontján mérve.
  • Jobb energetikai mutatók, a túlszárítás kiküszöbölése révén.
  • Maximális tűz elleni védelem.

A VIDEOKONTROLL a szárító belsejében lévő, az emberi szem elől elzárt folyamatokat rögzíti és értékeli, a kilépő levegőnyílásokra felszerelt érzékelők segítségével. A berendezés a terménytömegen áthaladó forró levegő hőmérsékletét méri a teljes felületen a kilépés pillanatában. Terményszárítók építése, felújítása terén szerzett harmincéves tapasztalatot hasznosítva és a legmodernebb számítástechnikai eszközöket, eljárásokat felhasználva született meg rendszerünk. A felügyeleti rendszer őse egy SINCLAIR ZX 81 számítógéppel vezérelt egység, amely 1983-ban készült. Lényegében az akkori technológiát fejlesztettük tovább, amely mára egy teljes körű, hőelosztást és terménysebességet is mérő komplex diagnosztikát is lehetővé tesz.
A rendszer lelke egy saját fejlesztésű szoftver és mérőrendszer, amely vizuálisan jelzi a torony belsejében esetlegesen kialakuló elakadásokat. A szárító kezelője így szükség esetén azonnal be tud avatkozni, megelőzve a több milliós tűzkár bekövetkeztét. Ugyanakkor az adatok alapján beállítható a szárító működése, hogy a lehető legoptimálisabb szárítást tegye lehetővé.

A VIDEOKONTROLL a hőmérséklet mellett a termény haladási sebességéről is informálja a kezelőt. Az egymás alatti alacsonyabb kilépő hőmérsékletek túl gyors haladást és így még nedves terményt mutatnak. A nedves terménytömeg a raktározás során penészesedést okozhat. Az így keletkező toxinok rontják az értékesíthetőséget, veszélyesek lehetnek az állatállományra. Ezzel szemben az egymás alatti magasabb hőmérséklet értékek lassabb terményáramlást jeleznek, valószínű túlszárított terményt eredményezve. A túlszárított terménytömeg feleslegesen növeli az energiaköltséget, ugyanakkor jelentősen romlik a beltartalmi érték a magas maghőmérséklet miatt. Károsodnak a vitaminok, a fehérjék és építőköveik az aminosavak (lizin, cisztein, metionin stb.), továbbá csökken az értékesíthető tömeg is.

 

Komplex szárító-diagnosztika

I. Szárítóközeg

 A torony felületén a felmelegített szárítóközeg egyenletes hőeloszlása alapvető fontosságú a szárítás szempontjából. Ez a diagnosztikai rendszerünk első lépcsője, az optimális helyzet, a szárítózóna minden pontján azonos hőmérséklet lenne.

A beavatkozás eredménye, hogy a szárított termény nedvesség eltérése csökken. A hőeloszlás ellenőrzése üzem közben is lehetővé válik, az adatokat felhasználjuk a szárítóközeg homogenizálását segítő légterelő megoldások tervezéséhez, teszteléséhez, kivitelezéséhez.

 

A kazántér hőmérséklet eloszlását mutatja, a torony teljes magasságában, a kilépőnyílásokkal szemben állva

A kazántér hőmérséklet eloszlása, a torony teljes magasságában, a kilépőnyílásokkal szemben állva

Fotó a gázégőről, ennek aszimmetrikus működése okozza az eltérést a fenti hőképen

Fotó a gázégőről, ennek aszimmetrikus működése okozza az eltérést a hőképen

 

Az első ábra a kazántér hőmérséklet eloszlását mutatja, a torony teljes magasságában, a kilépőnyílásokkal szemben állva. Jól látszik, hogy van egy erősen túlfűtött terület. A második egy fotó a gázégőről, ennek aszimmetrikus működése okozza az eltérést az első ábrán.

tavtarto

I/A. A terményszárító kazánoldali módosítása (esettanulmány)

Az átalakítás előtti állapot összefoglalása:
A hőtermelő egység mellett, eddig nagy mennyiségű környezeti levegő tudott úgy feljutni a toronyba, hogy nem melegedett fel kellőképpen ahhoz, hogy a vízelvonásban hatékonyan részt vegyen. Közben pedig az égőből kilépő magas hőmérsékletű füstgáz ezzel a légtömeggel nem tudott megfelelően keveredni, ami igen veszélyes alaphelyzetet is teremtett a szárítótűz kialakulása szempontjából.

 

Üres torony hőterhelésének mérése

A gázégő három perc alatt 109 Celsius -fokig melegítette a torony egy pontját, de az egész bal oldal jelentősen – 40%-kal – melegebb volt, a leállítás pillanatában

A mérés képernyőképe

A mérés képernyőképe

Jól látható, hogy a bal oldalon igen intenzív az energia közlés, 3 perc alatt elérte az előre beállított 109 Celsius-fokos kikapcsolási határértéket.A kényszerű leállítás azt is jelenti, hogy ha nem szakítottuk volna meg a folyamatot a 3 perc elteltével, a kikapcsolási szintet – 109 Celsius-fok – jelentősen meghaladó hőmérsékleti értéket is elérhettünk volna, tovább növelve az egyébként is nagy hőmérséklet különbséget. Ezek alapján vélhetően a szárítás során, az égő folyamatos használata mellett, a toronynak ezt a szakaszát állandóan a megengedhetőnél jóval magasabb hőmérsékletű szárítóközeg terhelte eddig.

A kazánoldal légtechnikai módosítása után kialakult helyzet értékelése:
A szárítóközeg hatékonyabb keveredését elősegítő terelőidomok beszerelését követően megismételtük a mérést, az előző mérésnél alkalmazott gáznyomással.

Üres torony hőterhelése a terelőidomok beépítése után

A szárítóközeg hatékonyabb keveredését elősegítő terelőidomok beszerelését követően megismételt mérés az előző mérésnél alkalmazott gáznyomással.

A mérés képernyőképe a terelőidomok telepítése után

A mérés képernyőképe a terelőidomok telepítése után

Jól látszik, hogy a jobb oldali értékek 80 Celsius-fok közelében maradtak mint az első mérésnél, a bal oldali 100 Celsius-fok feletti értékek pedig jelentősen mérséklődtek, az első méréshez képest felülről közelítik a 80 Celsius-fokot. Azt is be kell kalkulálnunk, hogy az első mérés 3 percig tartott, a magas hőmérséklet miatt kényszer leállítással ért véget, míg az átalakítást követően készült fotón egy állandósult üzemmenet képe látható.

 

Szembetűnő, a szárítási folyamat szempontjából előnyös változásokat tapasztaltunk:

  • sokkal lassabban emelkedett a hőmérséklet, mert az eddig hidegen feljutó légtömegeket is felmelegítjük.
  • beállt az egyensúly a bevezetett hőenergia és az adott mennyiségű szárítóközeg hőigénye között, ugyanis nem érte el egyetlenegy ponton sem a hőmérséklet a 100 Celsius-fokot, de még a 90-et sem. Nem kellett a kényszer leállítást alkalmazni, képes volt folyamatosan 90 Celsius-fok alatt üzemelni a berendezés üres toronynál.
  •  a torony két oldala közötti hőmérséklet különbség jelentősen csökkent.

 

Várható hatás:

  • Csökken a tűz kialakulásának veszélye, mert ismert a toronyba jutó szárítóközeg hőmérséklete, közelebb került a szárító PLC vezérlésen beállított értékhez a valóságos érték, nincs kiugróan magas hőmérséklettel terhelt része a toronynak.
  • A korábbinál kevesebb lesz a túlszárított tömeg.
  • Nő a teljesítmény. / Eddig ha a bal oldalon 100 Celsius-fok volt, a jobb oldalon csak 70/.
  • Most 20 fokkal magasabb lesz a jobb oldalon a szárítóközeg hőmérséklete a korábbihoz képest, ami nyilvánvalóan több vizet tud a rendszerből elvonni.
  • Csökken a fajlagos energia költség.
  • Javul a termény beltartalmi értéke.
  • Kisebb lesz a tömegveszteség.
  • Csökken az ürítés során mérhető nedvességtartalom eltérés.
Eredmény: A beavatkozás eredményeként a toronynak a hőtermelő egység aszimmetrikus működéséből fakadó, valamint a hideg és meleg levegő fajsúly különbségéből kialakuló egyenlőtlen hőterhelése lényegesen kedvezőbb lett. 

 

tavtarto

I/B. Egy az előzőektől eltérő gyártmányú, két különböző teljesítményű szárító kazánoldali hőterhelésének mérése (esettanulmány)

Lehetséges, hogy a torony egyes szakaszain, a gyári hőmérő által mutatott értéknél lényegesen magasabb hőmérséklet uralkodik?

Nézzük meg!

 

Üres torony felmelegítése az előzőektől eltérő típus esetén

Üres torony felmelegítése az előzőektől eltérő típus esetén

A fotón jól látszik, hogy az üres torony felmelegítése során a 8. sort, annak is a bal oldalát 100 Celsius-fok feletti hőmérsékletű szárítóközeg terheli, miközben a gyárilag beépített hőmérő 60 Celsius-fokot alig meghaladó belépő hőmérsékletet mutatott.

A 104 Celsius-fokos értéktől jobbra, alig 2 méterre 53 Celsius-fokos értéket látunk a monitoron.

 Megj.:  Sok fejtörést okozhatott a kezelőknek az elmúlt években a torony helyes beállítása, ugyanakkor vélhetően kevés sikerélménnyel találkozhattak.

Ugyanennek a gyártmánynak egy szélesebb, nagyobb teljesítményű változata nehezebben mutatta ki a problémát.

Az üres torony felmelegítése során szenzációsan jó hőeloszlást mérhettünk, ami a soronként egymás mellett mért értékek eltérését illeti.

Ugyanennek a gyártmánynak egy szélesebb változata

A torony hőterhelésének homogenitása, üres torony vizsgálata során

 

Érdekes fordulat, hogy mikor ugyanezt a tornyot kukoricával feltöltve vizsgáltuk, mégis előjöttek a légtechnikai problémák.
Valószínűleg a kisebb légsebesség miatt, hatványozottan jelentkezik a a szárítóközeg fajsúly szerinti osztályozódása. A 2-3 sor között közel 30, míg a 7-8 sorok között 40 Celsius-fokos lépcsőt találunk, a toronyból kilépő levegő hőmérsékletében.

Kukoricával feltöltve mégis előjöttek a légtechnikai problémák

Kukoricával feltöltve mégis előjöttek a légtechnikai problémák

Ez azt jelenti, hogy 150-160 Celsius-fokos, vagy ennél magasabb is lehet a belépő szárítóközeg hőmérséklete ezen a szakaszon, ha a nedves terményen áthaladó és abból kilépő szárítóközeg hőmérséklete 86 Celsius-fok. A gyári vezérlőpanel kijelzőjén egyébként a toronyba belépő szárítóközeg hőmérséklete csupán 98 Celsius-fok.
A magokat így két lépésben és keskeny sávban, igen magas hőmérsékletű szárítóközeg terheli. Ettől a külső héjszerkezet gyorsan megszárad, összeszűkül, ezzel nehezítve a további vízleadást – következmény, több hő kell ugyanahhoz a végeredményhez-. Ugyanakkor a szemek repedezését is okozhatja, főleg magasabb nedvességtartalmú kukorica szárítása esetén.

A kazán feletti tér módosítása ebben az esetben is indokolt! A kazánoldal módosításával biztosítani kell az egyenletes belépő hőmérsékletet, mert a kisebb-nagyobb felületeken fellépő  kontrollálatlan extrém magas belépő hőmérséklet, amellett hogy fokozza a tűzveszélyt, a terményre is káros és energia pazarló, agresszív vízelvonást okoz.

Várható eredmény:   Az I/B. pontban bemutatott két torony hőképe is a következő fotón látható jellemző formát kell, hogy felvegye a kazánoldali korrekciót követően. A torony hőterhelésének homogenizálásával úgy nő a teljesítmény, hogy a fajlagos hőfelhasználás csökkenni fog.

A normális vízleadás folyamatát szemlélteti a szárítás folyamatában, a következő bemutatott monitorkép, amikor 15-20 Celsius-fok körüli értékről, soronként néhány fokot emelkedik, míg az utolsó sorban 45-50 Celsius-fok a terményből kilépő szárítóközeg hőmérséklete.  A kazánoldali belépő hőmérséklet egyébként 80-90 Celsius-fok volt folyamatosan .

 

Megint más típusú torony korrekció alatt lévő torony kukorica szárítása közben

Kukorica szárítása közben látható adatok, 80-90 Celsius-fokos kazánoldali belépő hőmérséklet mellett

A felvétel kukorica szárítása közben készült a – fentebb már részletezett, I/A pont szerint elvégzett – kazánoldal légtechnikai módosítását követően, a szárítás folyamatában. Ezen jól követhető a terménytömeg sorról-sorra történő felmelegedése. Erről a toronyról tudjuk, hogy nem kerülhet extrém magas hőmérsékletű szárítóközeg a szárítózónába mert a korrigált kazánoldal egyenletesebb hőterhelést  biztosít. A kazánoldali hőmérséklet homogenizálásával a tűzveszélyes helyzet kialakulásának lehetősége is jelentősen csökkent, nem érheti több száz Celsius-fokos szárítóközeg a terményt. A két oldal között még fennálló csekély hőmérséklet különbség kiegyenlítésére még további lépéseket teszünk.

 

tavtarto

II. A terményáramlás jellemzői

A termény haladási sebességének ábrázolása, a meleg levegő csatornában uralkodó hőeloszlás függvényében, mintegy „hőtérképszerűen” megjelölve az anomáliákat. Az ábrán 2 dimenzióban látható, az elemzés lehetséges 3 dimenzióban is. A toronyban zajló áramlási folyamatok megfigyelése a szárítás folyamatában a diagnosztikai rendszer második eleme.

A szárító tornyot a kilépőnyílásokkal szemben állva szemléljük, az ábra a termény eltérő haladási sebességét mutatja, jól látszik, hogy a torony közepén gyorsabban halad lefelé.

A torony hőképe

A torony hőképe

 III. A TEMPOKONTROLL berendezésünk működése.

A torony keresztmetszetében, horizontálisan elhelyezett érzékelőkkel, folyamatában  vizsgáljuk a termény függőleges haladási sebességének eltérését.

Vízszintes síkban mutatkozó hőmérséklet eltérések a torony keresztmetszetében

Vízszintes síkban mutatkozó hőmérséklet eltérések a torony keresztmetszetében. / 9 csatornában, 5 ponton, 45 hőmérséklet érték/

 

Különleges mérőeszközünk segítségével, folyamatában tudjuk vizsgálni a torony vízszintes síkjában, a kilépőcsatornák mélységében öt ponton mérve, a függőlegesen lefelé haladó termény sebesség különbségét. Az ábrán jól látható a sötétkék túlságosan gyorsan haladó terménytömeg, amely jelentős felületet foglal el a keresztmetszetből. Sajnos ez nedves tömeg jelenlétére utal, ezért kell a piros túlszárított tömeg, hogy kompenzálja, így az átlagos nedvességtartalom ugyan megfelelő, de jelentős mennyiségű nedves termény kerül a raktárba. Ez később raktározási problémák forrása lehet, a túlszárított tömeg pedig jelentős többlet energiát visz el, továbbá romlik a beltartalmi értéke a terménynek. Ha egy ürítésből több mintát is vesz, az értékek pedig különbözőek, akkor érdemes pontosan megvizsgálni, hogy mekkora valójában a nedvességtartalom eltérés a torony keresztmetszetében. Sok esetben lehet javítani a helyzeten.

Ez a diagnosztikai rendszerünk harmadik eleme.

 IV. A torony keresztmetszetében a vízelvonási képesség ábrázolása

A sebesség különbséget és a vízelvonási képességet az I. és II. pontban foglaltak determinálják, mely tulajdonságok az adott toronyra jellemzők. Ezek a tulajdonságok befolyásolhatók konstrukciós eszközökkel. A vízelvonási képesség a szárítás folyamatában, tetszőleges felbontásban, 3 dimenzióban vizsgálható.

Ez a diagnosztikai rendszerünk negyedik eleme.

A vízelvonási képesség a torony keresztmetszetében a hűtőzóna első sorában

A vízelvonási képesség a torony keresztmetszetében a hűtőzóna első sorában

A kék szín hidegebb, vagyis túlságosan gyorsan haladó terményt jelent, ez nedvesebb terményre utal, míg a piros sáv túlságon lassan haladó terményt jelent, ami 60 Celsius-fokot közelítő hőmérsékletével az aminosavak, vitaminok károsodását okozza és túlszárított termény a következménye. Ez a diagnosztikai rendszerünk harmadik eleme.
A diagramok a toronyban uralkodó fizikai törvényszerűségeket, hatásokat jelenítik meg, így bármikor elindítjuk a szárítási folyamatot, ez a kép tárul elénk, tükrözve a toronyban uralkodó fizikai törvényszerűségek szigorú egyhangúságát. Ezek a hőképek mintegy a torony “ujjlenyomata” jelennek meg mindenkor. A feltárt problémákra megoldást jelent a kedvezőtlen fizikai hatások kompenzálása, például az első diagramnál, a kazántérben elhelyezett terelőlemezekkel, stb…

 V. A teljes szárítózóna tűz elleni védelme, a folyamatosan látható adatok révén

Látható, ha elakad a termény, látható az elakadás mérete. A növekvő hőmérsékletű helyeken piros színnel emeljük ki az értékeket. Ellenőrizni tudja a kezelő az elakadás megszüntetése érdekében tett intézkedések hatásosságát. Ha nem tudja egyéb módon az elakadást feloszlatni, megalapozott döntést hozhat a torony teljes leürítéséről, megakadályozva ezzel a termény kigyulladását. Műszaki akadályokra is fény derül, pl. elszakad az ürítőszerkezet hajtólánca, vagy mozgató szerkezete, vagy idegen tárgy kerül a toronyba, pl. serleges felhordóról leszakadt serleg, tisztító, alkatrész, szemét.

Ezt a képet látja a kezelő a toronyról

Ezt a képet látja a kezelő a toronyról

Jobb és bal szélen, egymás alatt magasabb hőm. értékek -pirossal- lassan haladó, ezért túlságosan meleg, túlszárított terményt, a kék értékek, gyorsan haladó, ezért hidegebb, nedves terményt mutatnak. Fent középen több elakadásra utaló értéket látunk, be kell avatkozni, főleg, ha lassan tovább is melegszik. Ha üzem közben nem sikerül eloszlatni, le kell üríteni a tornyot, kitakarítani, majd újra feltöltve folytatható a szárítás.

VI. Adatgyűjtés, kiértékelés

Az adatokat szezon közben, vagy a szárítás befejezése után is ki tudjuk értékelni, akár együtt a kezelőkkel, konstruktőrökkel, segítve a hatékonyabb működést, feltárva a folyamatban rejlő tartalékokat. Láthatjuk, mikor indul a hőtermelő egység, mikor áll le, megürül-e a torony felső egy vagy több sora, volt-e túlszárítás, megfelelő volt-e a meleg levegő homogenitása, megfelelő volt-e a száraz termény nedvességtartalmának homogenitása, stb.

A VIDEOKONTROLL használata során élvezhető előnyök

  • Mivel a monitoron folyamatosan láthatóak a hőmérséklet értékek, így elakadásból fakadó tűz nem alakulhat ki, hiszen a termény elakadása után törvényszerűen bekövetkező felmelegedési fázisban, bőven van ideje a beavatkozásra a kezelőnek jóval a gyulladási hőmérséklet elérése előtt.
  • Kézben tartható a szárítás folyamata akkor is, ha a termőföldről beérkező termény nedvességtartalmában markáns eltérés mutatkozik.
  • A meleg levegő csatornában a hőmérséklet homogenizálható, optimalizálható. Méréseink szerint a „szőnyegégő” nem biztosít egyenletes hőmérsékletet a meleg levegő csatornában.
  • A túlszárítás elkerülése, a tömeg arányában energia megtakarítást eredményez.
  • A raktározás biztonsága nő, ha csökkentjük a még nedves szemek tömegarányát.
  • Mindkét tényező jó irányban befolyásolja a termény minőségét, beltartalmi értékét.
  • A terményáram homogenizálható, a túlszárított és a még nedvesnek számító tömeg kiegyenlítéséhez segítséget kap a kezelő, a monitoron folyamatosan látható hőmérsékleti adatok révén.

Ha a fent részletezett homogén terményáramhoz kapcsolódó előnyöket a kezelők érvényesítik, még az elakadásból származó tűz kialakulásának lehetőségét is kizárják. A berendezésünk szakértő használata gyors megtérülést eredményez, mely több oldalról biztosított.

  • Jelentős a túlszárított terménytömegre elhasznált energia értéke, így a megtakarítás összege is, ha a túlszárítást elkerüljük. 10 000 tonna terményből 1% víz elvonása 6 millió Ft költség, (1% vízelvonás, 1 tonna terményből 600.- Ft) ha megalapozottan 1%-al csökkentjük a vízelvonást, az 6 millió Ft megtakarítást is jelenthet.
  • Elkerülhetjük a túlszárítás miatt felmerülő tömegveszteséget, ami 10 000 tonna termény szárításánál, a torony 1/3 részén áthaladó terményt érint például, ott azonban 13% helyett 10%-ra szárad, 90-100 tonna súlyveszteség is keletkezik, amit az értékesítésnél általában a vevő nem kompenzál.
  • A minőség stabilizálódik, ha nincs túlszárítás jobb lesz a termény beltartalmi értéke. Megbízhatóan magas minőséget jelent a piacon, a saját állatállományban a jobb takarmányhasznosulás is fontos és növeli az eredményt.
  • Amit nehéz pénzben kifejezni, de gondolnunk kell rá a fenti előnyök mellett is, az a torony tűz elleni folyamatos védelme. Tűz esetén akár több százmillió forintba kerülő technológia válhat működésképtelenné, amikor is a saját termény betakarítási ütemét is befolyásolja, de az esetleges bérszárításból származó bevétel is elmaradhat.
  • A kezelők szívesen használják a VIDEOKONTROLL-t, mert biztonságot, konkrét támpontot nyújt a folyamatos próbálkozás, tapogatózás helyett.

 

Műszaki jellemzők:

  • Ipari számítógép monitorral
  • Az érzékelők száma a szárító típusától függően alakítható – akár 500 vagy több érzékelő
  • Hőérzékelők pontossága: +/- 1,5 C°
  • A mérőkör referencia feszültsége: 12 Volt alatt