Terményszárítás

  

Óriási értéket kell védeni!

A betakarított gabona biztonságos tárolásának egyik legfontosabb technológiai eleme a szárítás. Gazdasági jelentősége óriási, több más ágazat eredményességére is hatással van. Azonban mint köztudott a szárítás tűzveszélyes technológiai folyamat: csak Békés megyében 2010-ben 9 darab szárítótűz volt, ezek között nagy kárral járó is akadt, de más megyékben is voltak olyan tűzesetek, amelyek során nagy értékű szárító berendezések égtek le és odaveszett a termény is.

A VIDEOKONTROLL rendszerével az ilyen katasztrófák hatékonyan megelőzhetők, ugyanakkor jelentős költségmegtakarítás érhető el, mivel a folyamatos kontrollnak és a szolgáltatásunk többi elemének köszönhetően egyenletesebbé válik a termény minősége is.

A mag élő anyag, melyben a termőtesttől elválasztást követően sem szakadnak meg az életfolyamatok. A kémiai és biológiai folyamatok mellett, a mikroorganizmusok is jelen vannak. A tárolhatóság szempontjából a penészgombák szerepe jelentős. A tárolás során is lélegzik a termény, miközben széndioxid, víz és hő keletkezik. Nedvesebb terménytömeget is tartalmazó garmadában élénkebb ez a folyamat. A nem kellően homogén nedvességtartalmú anyagban lehet olyan mennyiségű nedves termény, ami ezen folyamatok kordában tartását nehezíti.

 

  

Alulszárítás

A penészgombák szaporodásának nélkülözhetetlen feltétele a kedvező hőmérséklet és a víztartalom. Ha a szárítás folyamatáról nincs elegendő információ, a raktárba kerülő termény kielégítheti a fenti feltételeket. Gyakran előforduló megoldás, hogy túlszárítják a teljes termény mennyiséget, azonban ez az energiafelhasználást növeli, a termény beltartalmi értéke csökken, sőt az értékesíthető tömeg is csökken. Ha ezt mind összegezzük, láthatóan ez a lehető legdrágább megoldás. Előfordul olyan eset is, hogy nem engedik a túlszárítást, ugyanakkor nincs meg a technikai feltétele a folyamat ellenőrzésének, így azonban a tárolással kapcsolatos problémák veszélye fokozódik, várhatóan nagy lesz a túl nedves, raktározási problémákat okozó terménytömeg.

A nedves terménytömeg a raktározás során penészesedést okozhat. Az így keletkező toxinok rontják az értékesíthetőséget, veszélyesek lehetnek az állatállományra.
A szárítókat elhagyó inhomogén nedvességtartalmú termény raktározási nehézségeket okozhat, miközben növeli a raktári terménykezelés költségeitEgyes vélemények szerint, a tárolt termény kb. 30%-át veszítjük el világszerte szakszerűtlen tárolás miatt . (http://www.agromatic.de). Túlságosan nagy a nedvességtartalom eltérés horizontálisan különböző pontokon mérve, és az elégtelen hűtés mindennek hatását még fokozza is.

Ennek a veszteségnek a jelentős részét a szárítás megfelelő mélységű ellenőrizhetőségének megoldásával elkerülhetjük.

 

  

Túlszárítás

Az alulszárítás és az ebből adódó raktározási problémák elkerülése érdekében gyakran inkább úgy szárítanak, hogy 13%-nál ne legyen nedvesebb terményrész, ennek az az eredménye, hogy az összes termény egy jelentős része ennél az értéknél jóval szárazabb is lehet, 10% alá kerül.
Ezzel a megoldással ugyan elkerülhetők a raktározási problémák, viszont jelentős lesz a túlszárított terménytömegre elhasznált energia értéke (ez a többletköltség jelentkezhet megtakarításként is, ha a túlszárítást elkerüljük).

10 000 tonna terményből 1% víz elvonása 6 millió Ft költség, (1% vízelvonás, 1 tonna terményből 600.- Ft) ha megalapozottan 1%-al csökkentjük a vízelvonást, az 6 millió Ft megtakarítást is jelenthet.

A túlszárítás miatt felmerül tömegveszteség is, ami pl. 10 000 tonna termény szárításánál, a torony 1/3 részén áthaladó terményt érint például, ott azonban 13% helyett 10%-ra szárad, 90-100 tonna súlyveszteség is keletkezik, amit az értékesítésnél általában a vevő nem kompenzál. Ha a termény egy része a szükségesnél nagyobb hőterhelést kap a beltartalmi értéke romlik. A magasabb hőmérséklet hatására a csírában lévő zsír oxidálódik, a zsírbontó enzimek, vitaminok, fehérjék károsodnak. Ha nincs túlszárítás, jobb lesz a termény beltartalmi értéke, a minőség stabilizálódik. Ez megbízhatóan magas minőséget jelent a piacon. A saját állatállományban a jobb takarmányhasznosulás is fontos és növeli az eredményt, továbbá a mag csírázóképessége és a csírázási erélye is magas szinten tartható.

  

Hogyan alakulhat ki tűz a toronyban?

 

Amit lent a hivatkozott prezentációban megtalál

  • Képek terményelakadásról ( gólyafészek)
  • Meglepő képek feltapadt szennyeződésekről a toronyban (Prezi bemutató)
  • A könnyű fajsúlyú, száraz, nagyobb méretű szemét felgyülemlésének folyamata (Prezi bemutató)
  • Serleges felhordó, vagy egyéb alkatrész, leszakadt légcsatorna (Prezi bemutató)

 

A termény ” megizzadását ” elősegítő tényezők

  • az átlagnál nedvesebb termény
  • hideg, télies ősz
  • magasabb belépő hőmérséklet – hogy a teljesítmény csökkenését kompenzálják.
Ezen körülmények összessége, az átlagnál sokkal több tűzesethez vezetett országosan is,  ezek között több nagy kárral járó tűzeset történt 2010.évben. Békés megyében pl. 9 szárító égett ebben az évben.

 

A tűz keletkezésének folyamata magas nedvességtartalmú kukorica szárításánál

30% feletti nedvességtartalom esetén meg kell emelni a szárítóközeg hőmérsékletét, ha nem akarunk drasztikus teljesítmény csökkenést. Ekkor azonban a 120-160 Celsius-fokos levegő hirtelen vízleadásra serkenti a kukoricaszemeket, azok megizzadnak és képesek egymáshoz és a lemezfelületre is tapadni. Ez a folyamat a torony felső negyedében, legtöbbször a 6. ablaksorig lezajlik. Létrejöhet akkora gombóc, mely nem fér el a légcsatornák között, így elakad, és már csak idő kérdése, mikor fog kigyulladni. Az elakadt tömeg ugyanis kiszárad, majd amikor már nincs benne víz, ami hűtené, dinamikusabban emelkedik a hőmérséklete, egészen a gyulladási hőmérsékletig, ekkor elkezd szenesedni, majd kigyullad. Ha van hőérzékelő a kilépő oldalon, akkor a folyamat kezdeti szakaszában már látható, hogy milyen probléma kezd kialakulni, így a kezelő be tud avatkozni.

Miként lehetne minderről tudomást szerezni, a szárítás folyamatában?

 

 

Ha még nem nézte meg, figyelmébe ajánljuk “Előzzük meg a szárítótüzet!” című bemutatónkat, melyben részletesen kifejtjük az említett pontokat.                                         Kattintson a címre!